Melyik a milliomos ország?

 

Hazánkban vannak, akik jobbnak ítélik meg a lehetőséget, vannak, akik kevésbé.

 

Akik elégedetlenek, úgy érzik, hogy itthon a lehetőségek nem adottak ahhoz, hogy anyagibiztonságban lehessen élni, több helyről hallható, hogy nyugatra költöznek honfitársaink.

A szomszéd fűje zöldebb, csak az a kérdés, melyik szomszédé a legzöldebb.

 

Ha megnézzük, melyik ország lett volna a legjobb választás a számukra.

Hol van a világon az hely, ahol a legjobbak az életkörülmények, ha nagyon materiális szintre visszük ,hol lehet a legkönnyebben meggazdagodni.

Ehhez először azt kell tisztázni hogy pontosan mi számít gazdagnak. Az ENSZ besorolása szerint ultra magas vagyonnal rendelkező egyénnek az számít, akinek a vagyona 30 millió USD környékén van, közel 8,7 Milliárd Forint.

Ilyen oldalról vizsgáljuk a listát, nem meglepő módon az első az Egyesült Államok, mivel 40,581 olyan személy él ott, akinek a vagyon ennek megfelelő, vagy ezt meghaladó.

 

Ország
1.USA 40,581
2.Japán 16,703
3.Németország 11,679
4.Egyesült Királyság 10,547
5.Kína 8,366

 

Jó, jó, de mi arra vagyunk kíváncsiak ,hogy hol vannak a legjobb lehetőséek.

Amennyiben arányaiban nézzük és egy millió lakosra levetítve vizsgáljuk meg a listát már egy sokkal árnyaltabb képet kapunk, ekkora a sorban, az elterjedt hiedelemmel szemben Amerika csak a 13.

 

Ország 1 Millió lakos / 30 M $ Vagyon
1.Norvégia 489 Fő
2.Svédország 329 Fő
3.Új-Zéland 234 Fő
4.Kanada 181 Fő
5.Dánia 179 Fő
13. USA 126 Fő

 

Mégis, mi lehet ennek a különbségnek az oka, hiszen a közvéleményben az elterjed képpel lényegesen ellentétes.

Dániában is jó 20%-al több Forint milliárdos él, mint az álmok országában, az USA-ban.

Több oka van, a magas -és befizetett- adók, a kitűnő ingyenes oktatás, ami biztosítja, hogy a tehetséges akár alacsonyabb osztályok fiataljai is kitörjenek.

Statisztikailag az USA-ban, ha egy gyermek a társadalom legalsó rétegében születik 49% az esélye arra, hogy az ott is maradjon élete végig, ugyanez az arány Dániában 22%.

Egy fontos tényező pedig még szerepet játszik, a Skandináv országok ilyen téren való előrelépésében, az pedig a digitalizáció és automatizáció.

Társadalmi szinten a közigazgatástól kezdve, a boltokig, jegypénztárakon át ezek az országok számos folyamatot digitalizáltak, így biztosítva azt ,hogy az értékes emberi munkaerő még magasabb szintű értékteremtő munkát végezzen.

Elég megnéznünk az EU 2018-as digitalziációs tanulmányát

Az első Dánia majd Svédország és mellettük Finnország.

Hol áll hazánk…… Sajnos elmaradva az EU átlagtól a sereghajtók között.

Nálunk bőven belefér még vállalati szinten is, hogy a munkavállalók, vagy akár még rosszabb a vezetőbeosztásban dolgozó munkavállalók is olyan munkatevékenységet végezzenek, ami könnyedén digitalizálható lehetne, kiváltható vagy automatizálható.

Az okok között azon túl, hogy a társadalmi átlag sem használja, olyan könnyedén a digitális eszközöket a magyar vezetők, tulajdonosok hozzáállása játszik fő szerepet.

Kiadásként tekintenek a digitalizálásra, rövid távon gondolkozva.

Ahogy a Skandináv példa is mutatja a digitalziáció nem kiadás, hanem versenyképességet nővelő, értéket teremtő és nyereséget generáló befektetés.

Olyan mint a ház hőszigetelése, az elején időt és anyagi erőforrásokat emészt fel, utána busásan meghálálja a befektetést.

Kérdés, hogy mi a jobb havonta elpazarolni azt a több 100-200 óra munkaidőt, ami nem látható azonnal és nem szembeötlő, vagy egyszer kidolgozni egy jól átgondolt digitalizált folyamatot, ami időt és energiát teremt arra, hogy egy szervezet új szintre emelkedjen.